Őszi marketing trendek - avagy mire érkezünk vissza az uborkaszezon után?

Újraindul a marketinggépezet

Szeptember sok szempontból olyan, mint egy második január. 

Véget érnek a szabadságolások, újra megtelnek a naptárak, visszatérnek a döntéshozók, előkerülnek a nyáron félretett projektek, és hirtelen mindenki szeretné „újra felvenni a fonalat”.

#m1-y#Marketingesként azonban van egy kis probléma ezzel a gondolattal: nem biztos, hogy ott érdemes folytatnunk, ahol júniusban abbahagytuk.##

A marketing ugyanis a nyári leállás alatt sem állt meg, sőt!

Az AI-alapú keresés tovább erősödött, a hirdetési platformok még több feladatot automatizálnak, egyre könnyebb tartalmat gyártani, miközben egyre nehezebb valóban kitűnni vele. 

Közben közeledik az év legintenzívebb kampányidőszaka is, amikor néhány hónap alatt egymásra torlódnak az őszi kampányok, a Black Friday, a karácsony és az év végi üzleti hajrá. Érdemes tehát még azelőtt körülnézni, hogy teljes sebességre kapcsolnánk.

Milyen változásokkal találkozhatunk 2026 őszén? És mire érdemes már szeptemberben felkészülni?

Mutatjuk!

Már nem csak a Google találati listájára optimalizálunk - az AI-keresés velünk marad

Néhány éve a SEO-stratégiák egyik alapvető kérdése az volt, hányadik helyen jelenünk meg a Google-ben. 2026-ban viszont ennél már jóval összetettebb a helyzet.

A Google találati oldalain egyre nagyobb szerepet kapnak az AI-alapú válaszok, miközben sok felhasználó már eleve nem hagyományos keresővel kezdi az információgyűjtést. 

Megkérdezi a ChatGPT-t, a Geminit vagy valamelyik másik AI-asszisztenst, összehasonlítást kér, terméket keres, szolgáltatót választ vagy egyszerűen szeretné gyorsan megérteni az adott témát.

Mindez alapjaiban változtatja meg azt, mit jelent „jól láthatónak lenni” az interneten.

A hagyományos SEO természetesen nem tűnik el. Továbbra is számít a technikai SEO, a megfelelő kulcsszóhasználat, a jó weboldalstruktúra és a releváns tartalom. 

Mellé azonban egy új kérdés is bekerül:

Mit tudnak az AI-rendszerek a márkánkról?

Érdemes megnézni, hogy egy AI-rendszer képes-e egyértelműen megválaszolni például ezeket:

• Kik vagyunk?
• Mivel foglalkozunk?
• Milyen témában vagyunk szakértők?
• Milyen szolgáltatást vagy terméket kínálunk?
• Mi alapján tekinthet minket hiteles forrásnak?

Ennek hatására még fontosabbá válnak az egyértelmű, strukturált és valódi választ adó tartalmak.

Egy húsz bekezdésen keresztül kerülgetett válasz helyett egyre értékesebb lehet egy pontos definíció, összehasonlítás, szakértői magyarázat, kutatási adat, esettanulmány vagy jól megfogalmazott gyakori kérdés.

Mit jelent az AEO és a GEO?

A SEO mellett ezért egyre gyakrabban találkozhatunk két újabb rövidítéssel:

• AEO - Answer Engine Optimization (válaszmotorokra történő optimalizálás): olyan tartalomkészítés, amelynek célja, hogy a keresők és AI-rendszerek könnyen megtalálják és felhasználják a választ.
• GEO - Generative Engine Optimization (generatív keresőkre történő optimalizálás): olyan tartalmi és technikai megközelítés, amely segíthet abban, hogy egy márka vagy forrás megjelenjen AI által generált válaszokban.

A lényeg azonban nem az, hogy megtanuljunk még két hárombetűs rövidítést, hanem hogy kezdjük el figyelni, megjelenik-e a márkánk az AI-összefoglalókban. 

Érdemes azt is megnézni, mit mond rólunk az AI

Azok a marketingügynökségek, akik lépést tartanak a trendekkel, már beépítették a folyamataikba az AI auditokat is, és vizsgálnak olyan kérdéseket, mint például:

Kornélia Dlehány HA IDŐDBE BELEFÉR, ITT IS MEHET VALAMILYEN KREATÍV FORMÁZÁS, MINT HENI CIKKEIBEN (emoji, kiemelés, stb.)

• Ha valaki a kategóriánk legjobb szolgáltatóit keresi, megjelenünk a válaszban?
• Ha a termékkategóriánkról kérdez, találkozik a márkánkkal?
• Ha igen, pontos információkat kap?
• Az AI ugyanazokat az előnyöket és szolgáltatásokat társítja hozzánk, amelyeket mi is kommunikálunk?
• Vannak olyan témák, amelyekben szakértők vagyunk, mégsem jelenünk meg releváns forrásként?

Ezeknek a kérdéseknek ma már ugyanolyan természetesnek kell lennie egy marketingaudit során, mint korábban annak, hogy hányadik helyen állunk egy-egy fontos Google-keresésre.

Az AI már nem külön marketingeszköz - lassan minden platformba beépül

2023 és 2024 még nagyrészt arról szólt, hogy a marketingesek kipróbálták, mire képes a generatív AI. Változó, de következetesen javuló minőségben segítettek a különféle eszközök abban, hogy: 

• gyorsabban megírjunk egy Facebook-posztot, 
• pár pillanat alatt készítsünk képeket, 
• generáljunk tíz címsorvariációt, 
• vagy gyorsan összefoglaljunk egy dokumentumot.

#m1-p#2026-ra azonban az AI egyre kevésbé különálló eszköz. Egyszerűen beleépül azokba a platformokba, amelyeket amúgy is használunk.##

A Google Ads és a Meta hirdetési rendszereiben egyre több döntést hoznak algoritmusok. Ilyen lehet:

• az automatikus bidding (ajánlattétel),
• a célzás,
• a budget allocation (hirdetési keret elosztása),
• a kreatívkombinációk összeállítása,
• vagy a kampányok automatikus optimalizálása.

Mit jelent ez a marketingesek munkájában?

A marketinges szerepe emiatt lassan átalakul. 

Kevesebb időt kell egyes manuális beállításokra fordítani, viszont sokkal nagyobb jelentősége lesz annak, hogy milyen keretek között engedjük dolgozni az algoritmust.

Így nem mindegy például, hogy:

• Mit tekintünk konverziónak?
• Milyen adatot adunk vissza a platformnak?
• Melyik lead valóban értékes?
• Milyen kreatívokat kap az algoritmus?
• Milyen üzleti célra optimalizál?

Miért nem elég önmagában az automatizáció?

Az AI nagyon hatékonyan tud optimalizálni - de csak arra, amit mi megadunk neki.

Ha például minden ajánlatkérést ugyanolyan értékű konverzióként kezelünk, miközben azok 70%-ából soha nem lesz ügyfél, az algoritmus pontosan azt fogja megtanulni, amit kértünk tőle: hozzon még több ajánlatkérést. Csak éppen nem feltétlenül jókat.

Ezért egyre fontosabb lesz a marketing, az értékesítés és az adatok összekapcsolása. 

A platformnak lehetőség szerint nem azt kellene megtanítanunk, hogy ki töltött ki egy űrlapot, hanem azt, hogy melyik érdeklődőből lett valódi üzleti eredmény.

Az AI tehát nem elveszi a marketingesek munkáját, hanem átalakítja a szerepkörhöz tartózó feladatok egyensúlyát: megnő a stratégiaalkotás, az adatminőség é a folyamatos mérés és kontroll jelentősége. 

Több kreatív kell - de az AI-tartalom áradatában az emberi munka értékesebb lesz

2026-ban egy különös ellentmondáshoz érkeztünk a marketingben: 

Soha nem volt ilyen könnyű tartalmat készíteni - de talán soha nem volt ilyen nehéz valóban érdekes tartalmat készíteni.

AI-val néhány perc alatt létrehozhatunk húsz hirdetésszöveget. Generálhatunk képeket, videókat, animációkat, termékháttereket, prezentációkat vagy komplett koncepciókat.

Csakhogy ugyanezeket az eszközöket mindenki más is megkapta.

Az eredmény pedig egyre több olyan tartalom, amely technikailag hibátlan, vizuálisan szép és nyelvtanilag korrekt - csak éppen nem igazán mond semmit.

Milyen az a tartalom, amely könnyen beleolvad az AI-zajba?

Ismerős AI-fordulatok. Túl steril stockfotóhangulat. Tökéletesre simított emberek. Semmitmondó LinkedIn-posztok. Ugyanarra a kaptafára készülő videók.

Ebben a környezetben furcsa módon ismét felértékelődhet az, ami egyáltalán nem mesterséges:

• Egy hús-vér kolléga beszél a videóban.
• Egy ügyfél elmondja a tapasztalatát.
• Megmutatjuk, hogyan készül a termék.
• Készítünk egy esettanulmányt konkrét számokkal.
• Megmutatunk egy hibát, amit elkövettünk - és azt is, hogyan oldottuk meg.
• Vagy egyszerűen vállaljuk, hogy van saját véleményünk egy szakmai kérdésben.

Akkor mire érdemes használni az AI-t a tartalomgyártásban?

Az AI segítségével ettől még sokkal gyorsabban dolgozhatunk. 

#m1-p#Kutathatunk, ötletelhetünk, variációkat készíthetünk, automatizálhatunk.## 

De arra nem jó, hogy helyettünk találja ki, kik vagyunk és mit akarunk mondani.

De a valódi versenyelőny valószínűleg nem az lesz, hogy egy márka tud-e AI-t használni (hiszen 2026 végére ezt szinte mindenki tudja majd), hanem az, hogy van-e olyan saját tudása, tapasztalata, története vagy nézőpontja, amelyet érdemes vele felerősíteni.

A videó nem trend, hanem alapformátum

Évek óta halljuk, hogy „a videó a jövő”. Talán ideje lenne ezt a mondatot nyugdíjazni.

A videó ugyanis már rég nem a jövő. 

#m1-p#A videó a jelenlegi digitális kommunikáció egyik alapformátuma.##

TikTok, Instagram Reels, YouTube Shorts, hagyományos YouTube-videók, videós hirdetések, creator content, Connected TV - szinte minden nagy platform egyre erősebben támaszkodik mozgóképes tartalomra. 

#m1-y#Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy minden márkának folyamatosan új videókat kell forgatnia.##

Hogyan lehet hatékonyabban videós tartalmat készíteni?

Sokkal inkább azt érdemes újragondolni, hogyan használunk fel egy-egy elkészült anyagot.

Egy jól megszervezett forgatási napból például készülhet:

• egy hosszabb YouTube-videó,
• három-négy rövid Reels vagy TikTok,
• több 15-30 másodperces hirdetés,
• remarketing kreatív,
• organikus social tartalom,
• weboldalon használható videórészlet.

Vagyi a megoldás nem az, hogy minden nap nulláról készítünk valamit, hanem az, hogy

#m1-p#ugyanazt a jó tartalmat kell több helyzetben és okosabban felhasználnunk.##

2026-ban ez különösen fontos lehet, mert egyszerre nő a platformok kreatívigénye és a marketingcsapatokon lévő nyomás.

Kevesebb manuális célzás, több jó minőségű adat 

A PPC (avagy (kattintásalapú online hirdetés) egyik klasszikus kérdése hosszú időn keresztül az volt, egészen pontosan kinek mutassuk meg a hirdetéseinket. 

Kor, érdeklődési kör, kulcsszó, remarketinglista, lookalike audience - ezekből próbáltuk minél pontosabban összerakni az ideális célközönséget.

Ez a logika fokozatosan változik. 

A Google, a Meta és más hirdetési platformok algoritmusai egyre több esetben maguk próbálják megtalálni azokat a felhasználókat, akik nagyobb valószínűséggel vásárolnak, kérnek ajánlatot vagy hajtanak végre más számunkra értékes műveletet.

Mi változik a PPC-célzásban?

A marketinges feladata egyre kevésbé az, hogy kézzel a lehető legszűkebbre építsen egy célközönséget. Sokkal fontosabbá válik, hogy jó minőségű adatot és megfelelő visszajelzéseket adjon az algoritmusnak arról, kit érdemes megtalálnia.

#m1-y#Minél több célzási döntést adunk át az algoritmusnak, annál fontosabb, hogy pontosan tudja, mit keresünk.##

Milyen adatok segítik a hirdetési algoritmusokat?

Ehhez mindenekelőtt rendben kell lennie a mérésnek és az adatkapcsolatoknak.

Ilyen például:

• GA4 (Google Analytics 4): megmutatja, hogyan viselkednek a felhasználók a weboldalon, és milyen értékes események történnek.
• Consent Mode (hozzájárulási mód): segít a Google rendszereinek a felhasználói hozzájárulások figyelembevételével kezelni és modellezni a mérési adatokat.
• Enhanced Conversions (bővített konverziók): saját ügyféladatok segítségével javíthatja a Google Ads konverziómérésének pontosságát.
• Meta Pixel és Conversions API: a böngészőből, illetve szerveroldalról küldhet adatokat a Meta rendszerének a weboldalon történt eseményekről.
• CRM-integráció (ügyfélkezelő rendszer összekapcsolása): lehetővé teszi, hogy ne csak az érdeklődést, hanem annak későbbi üzleti eredményét is visszakövessük.
• Offline konverziók: például telefonon, üzletben vagy személyes értékesítés során lezárult vásárlások visszaküldése a hirdetési rendszerbe.
• Lead státuszok: információ arról, hogy egy érdeklődőből például minősített lead, ajánlat vagy végül ügyfél lett-e.
• First-party adatok (saját, közvetlenül gyűjtött ügyféladatok): például CRM-adatok, vásárlási előzmények vagy saját feliratkozói listák.

Ezek elsőre talán nem hangzanak olyan látványosan, mint egy új AI-videógenerátor, mégis jóval nagyobb hatásuk lehet arra, hogy mire optimalizálnak az év végi kampányaink.

Miért különösen fontos ez leadgenerálásnál?

Tegyük fel, hogy egy kampány száz ajánlatkérést hoz, amit a hirdetési rendszer könnyen kiváló eredménynek értékelhet. 

De mi van akkor, ha a száz érdeklődőből hetven teljesen irreleváns, húszból nem lesz üzlet, és végül csak tíz valóban értékes?

Ha a platform csak azt látja, hogy űrlapkitöltés történt, akkor azt tanulja meg, hogyan találjon még több olyan embert, aki kitölti az űrlapot. Ha viszont visszaküldjük neki azt is, hogy melyik érdeklődőből lett minősített lead vagy valódi ügyfél, már sokkal értékesebb jel alapján tud optimalizálni.

Ezért leadgenerálásnál érdemes feltenni egy nagyon egyszerű kérdést:

#m1-y#Visszajut-e a hirdetési rendszerbe az információ arról, hogy az érdeklődőből végül lett-e valódi ügyfél?##

Ha nem, könnyen előfordulhat, hogy a kampány a hirdetéskezelőben remekül teljesít, miközben a vezetőség vagy az értékesítő csapat egészen más képet lát.

Mi a jó minőségű adat szerepe a megújuló PPC-ben?

Az algoritmusok abból tanulnak, amit mérünk és visszajelzünk nekik, így ha rossz vagy hiányos adatot kapnak, arra is képesek rendkívül hatékonyan optimalizálni. 2026 egyik fontos tanulsága így (kissé paradox módon) éppen ez:

#m1-y#Minél okosabbak az algoritmusok, annál fontosabb, hogy jó dolgokat tanítsunk meg nekik.##

A customer journey még töredezettebb lesz

Szeretjük a marketingfolyamatokat szép tölcséreken ábrázolni. Nem véletlenül: könnyű megérteni, jól lehet vele tervezni, és egyszerűen megmutatja, hogyan juthat el valaki az első találkozástól a vásárlásig.

Hogyan működik a klasszikus marketingtölcsér?

A klasszikus értékesítési tölcsér három legismertebb szakasza:

Awareness (ismertség) → Consideration (mérlegelés) → Conversion (konverzió, például vásárlás vagy ajánlatkérés)

Vagyis a vásárló először találkozik a márkával, utána elkezd információt gyűjteni és mérlegelni, végül meghozza a döntést.

Papíron ez egészen rendezett folyamatnak tűnik.

#m1-y#A valós vásárlói út azonban ritkán halad ilyen szépen lefelé a tölcsérben.##

Hogyan néz ki ma egy valós vásárlói út?

Valaki meglát egy terméket TikTokon. Rákeres Google-ben. Két nappal később megkérdezi a ChatGPT-t, milyen alternatívák vannak. Megnéz egy YouTube-videót, elolvas néhány Reddit-hozzászólást, majd találkozik egy remarketinghirdetéssel (olyan hirdetéssel, amely korábbi érdeklődőket céloz újra) Instagramon.

Ezután eltűnik egy hétre, végül pedig közvetlenül beírja a weboldal címét, és vásárol.

Melyik marketingcsatorna hozta a vásárlást?

Technikailag könnyen lehet, hogy az utolsó. A döntéshez viszont valószínűleg az összes korábbi találkozás hozzátett valamit.

Ez az oka annak, hogy egyre kevésbé érdemes kizárólag last-click attribúcióval értékelni a marketingcsatornákat - azaz olyan mérési modellel, amely a vásárlás előtti utolsó kattintásnak tulajdonítja a konverziót.

Miért lehet félrevezető a last-click mérés?

Ha például egy YouTube-kampány kevés közvetlen vásárlást hoz, első ránézésre egyszerű azt mondani, hogy nem működik.

De közben érdemes más jeleket is megnézni:

• Nőtt a brand search (a márkanévre történő keresések) száma?
• Több direct forgalom (közvetlenül a weboldalra érkező látogatás) érkezett?
• Javultak a remarketingkampányok eredményei?
• A később vásárló felhasználók közül hányan találkoztak korábban a videóval?
• Segített a kampány abban, hogy többen ismerjék fel vagy keressék később a márkát?

Ezekre egyetlen konverziós oszlop már nem feltétlenül ad jó választ.

Hogyan érdemes mérni a marketingcsatornák valódi szerepét?

A marketingmérés egyik legfontosabb kérdése ezért egyre kevésbé az, hogy:

„Melyik kampány hozta a vásárlást?”

Sokkal inkább az, hogy:

#m1-p#„Milyen szerepet játszott az adott csatorna abban, hogy végül megszületett a döntés?”##

Ehhez cross-channel (különböző marketingcsatornákat egymással összefüggésben vizsgáló) szemléletre, jobb attribúciós gondolkodásra és több üzleti kontextusra van szükség.

Vagyis nem elég külön-külön értékelni a Google Ads, Meta, YouTube, TikTok vagy más kampányok eredményeit. Azt is látni kell, hogyan dolgoznak együtt a teljes vásárlói út során.

A tölcsér tehát továbbra is hasznos tervezési modell. A valóság viszont egyre kevésbé hasonlít egy egyenes vonalra: a vásárló keres, visszatér, összehasonlít, új csatornára vált, eltűnik, majd később folytatja ott, ahol abbahagyta.

#m1-y#Így nemcsak azt kell mérnünk, hol történt a vásárlás, hanem azt is, mi minden segített eljutni odáig.##

Szeptember után felpörög a verseny - készülni kell a Q4-es reklámzajra

Van még egy nagyon prózai oka annak, hogy miért szeptember elején érdemes rendbe tenni a marketinget: utána már alig marad időnk levegőt venni….

Egymást érik az őszi kampányok, az iskolakezdés, a Black Friday, a Cyber Monday, a karácsonyi időszak és az év végi akciók, miközben lassan rá kell fordulni az évzáró értékelésekre és a következő évi stratégia megtervezésére is.

Néhány hónap alatt hirtelen rengeteg hirdető jelenik meg egyszerre a piacon. Nő a reklámzaj, drágulhat a médiatér, erősödik a kreatívverseny, a vásárlók pedig egyre több ajánlat közül próbálják kiválasztani azt az egyet, amelyikre végül kattintanak.

#m1-y#A Black Friday kampány nem Black Friday hetén kezdődik, hanem most.##

Egy jól felépített Q4-es időszak sokszor már szeptemberben elkezdődik - és nem feltétlenül hirdetéssel, hanem azzal, hogy időben válaszolunk néhány alapvető kérdésre:

• Mi lesz az ajánlatunk?
• Mekkora budgetet tudunk rá fordítani?
• Milyen kreatívokra lesz szükség?
• Van hozzá megfelelő landing oldal?
• Működik rendesen a mérés?
• Van már elegendő remarketingközönségünk?
• Milyen tartalommal építjük fel előtte az érdeklődést?
• Mely termékeket vagy szolgáltatásokat szeretnénk igazán előtérbe helyezni?

Ha ezekre november közepén kezdjük el keresni a választ, akkor valószínűleg már nem tervezünk, hanem kapkodunk.

#m1-p#Szeptember még tervezési időszak, novemberben pedig már végrehajtani kell.##

Ezért érdemes most végignézni, mi működik, mi hiányzik, és mit kell rendbe tenni, mielőtt tényleg beindul az év végi kampánydaráló.

Szeptemberi marketing nagytakarítás: ezt érdemes most ellenőrizni

A nyári szabadságolások után érdemes néhány napot nem rögtön az új kampányok elindítására fordítani, hanem arra, hogy megnézzük, milyen állapotban van az a rendszer, amire az őszi és év végi kampányokat rá akarjuk építeni.

Mérés

Kezdjük az alapokkal: nézzük meg, hogy valóban azt mérjük-e, amit gondolunk.

• Működik rendesen a GA4?
• Jól vannak beállítva a kulcsesemények?
• Működik a Consent Mode?
• Megbízhatóan érkeznek az adatok a Meta és a Google Ads rendszereibe?
• Van lehetőség CRM-adatok vagy minősített lead státuszok visszaküldésére?

#m1-y#Amit rosszul mérünk, azt nagyon nehéz jól optimalizálni.##

Ha a kampányadataink már az alapoknál félrevisznek, akkor a rájuk épülő automatizációk és döntések sem lesznek sokkal okosabbak.

AI- és keresőláthatóság

Ezután érdemes egy kicsit kívülről is ránézni a márkánkra.

Írjuk be azokat a kérdéseket, amelyekre a célközönségünk ténylegesen választ kereshet, majd nézzük meg:

• Mit mutat rájuk a Google?
• Mit válaszol a ChatGPT vagy a Gemini?
• Megjelenik a márkánk?
• Ha igen, pontosan mutatja be?
• Ha nem, milyen tartalom vagy szakértői anyag hiányzik ahhoz, hogy releváns forrásként jelenhessünk meg?

Nem elég ugyanis, hogy a weboldalunk technikailag létezik. Az is számít, hogy a keresők és az AI-rendszerek mit értenek meg belőle rólunk.

PPC-kampányok

Az év első nyolc hónapját se csak egy ROAS-oszlop alapján értékeljük, helyette érdemes inkább az alábbi kérdéseket végiggondolnunk: 

• Mely kampányok hoztak valódi üzleti eredményt?
• Melyik csatorna milyen szerepet játszott a vásárlási folyamatban?
• Hol romlott a lead-ek minősége?
• Hol fizetünk olyan konverziókért, amelyek valójában keveset érnek?
• Milyen új automatizációk vagy kampánybeállítások jelentek meg közben a platformokon, amelyeket érdemes beépítenünk?

#m1-p#Nem minden konverzió egyformán értékes - és nem minden jól kinéző kampány jó üzlet.##

Kreatívok

Ha ugyanaz a három hirdetés fut hónapok óta, valószínűleg itt is ideje rendet rakni.

• Van elég videónk?
• Van saját fotónk?
• Van ügyféltörténetünk?
• Van esettanulmányunk?
• Van olyan tartalmunk, amelyben valódi szakértő szólal meg?

AI-eszközökkel ma már gyorsan lehet új variációkat készíteni - de ettől még nem lesz automatikusan jobb a kreatív. Először kell egy erős alapanyag, abból érdemes további variációkat készíteni.

Q4

Végül vegyük elő a naptárunkat is.

Black Friday. Karácsony. Év végi kampányok. 2027 eleji leadgenerálás.

A fenti időszakok kampányai kapcsán tegyünk fel néhány nagyon egyszerű kérdést:

• Milyen kampányokkal érdemes készülnünk?
• Mi lesz a fő üzenetünk vagy ajánlatunk ebben az időszakban?
• Mikorra kell elkészülniük a kreatívoknak?
• Mikor kell elindítani a közönségépítést?
• Hogyan fogjuk mérni a kampányok eredményességét?

Az ősz kulcsszava nem az AI, hanem az alkalmazkodás

AI-alapú keresés. Automatizált PPC. Generált kreatívok. Videó. First-party adat. Attribúció.

Könnyű lenne kiválasztani közülük egyet, és kinevezni 2026 őszének „nagy marketingtrendjévé” - de van egy szó, ami pontosabban leírja, mi történik most:

#m1-p#alkalmazkodás##

A marketingeseknek egyre gyorsabban kell eldönteniük, melyik új technológia valóban hasznos, melyik csak hype, mit érdemes automatizálni, és melyik feladatnál nélkülözhetetlen továbbra is az emberi ítélőképesség.

Mert az AI rengeteg dolgot gyorsabbá tehet. De attól még nekünk kell eldöntenünk, hogy mit akarunk mondani. 

Az algoritmus rengeteg ember közül megtalálhatja a potenciális vásárlót. De nekünk kell meghatároznunk, hogy kit tekintünk jó vásárlónak.

Egy rendszer legenerálhat száz kreatívot. De nekünk kell felismernünk, melyikből lesz valóban jó kommunikáció.

Mire mindenki visszaért a szabadságról, a marketing egy kicsit már megint megváltozott, így a szeptemberi visszatéréskor idén nem elég ott folytatni, ahol júniusban abbahagytuk. Érdemes előbb körülnézni, hogy lássuk, mi változott a platformokon, a keresésben, a fogyasztói viselkedésben és akár a saját eszköztárunkban az elmúlt néhány hónap alatt.