Ugye milyen nagyszerű érzés zavartalanul böngészni a neten, ahol minden kérdésünkre választ kapunk? De ki vagy mi, és hogyan határozza meg ezeket a válaszokat? Az utóbbi évek egyik legnagyobb átalakulása, hogy a keresőmotorokat már nemcsak kulcsszavak, hanem mesterséges intelligenciával hajtott modellek vezetik. Máris hatalmasat fordult velünk a világ, ugyanakkor feltehetően még csak a folyamat kezdetén tartunk.
Tekintsünk egy csöppet vissza! A klasszikus SEO szerint a meghatározott kulcsszavakra optimalizált tartalmak, na meg a hivatkozó linkek biztosították a weboldalak jó helyezését a találati listákon. A felhasználó tehát beírta a keresőszót, melyre a keresőmotor szerint leginkább optimalizált tartalmak linkjei jelentek meg szépen sorban az keresőoldalon. Itt egyből a linkre, vagyis weboldalra kattintott, ahol különböző típusú konverziót hajthatott végre. Alapvetően egy jól kiismerhető és kontrollálható folyamat volt, még azzal együtt is, hogy a gyakori keresőmotorbeli algoritmus változások mindig újabb kihívások elé helyezték a szakembereket.
Ezzel szemben a generatív keresők, mint például a ChatGPT, Perplexity vagy a Google által bevezetett AI Overview, már nem csupán linkeket mutatnak, hanem a konkrét kérdésre adott összefoglalt válaszokat adnak, méghozzá a keresőoldal tetején, így már nem szükséges belépni egy adott weboldalra az információhoz. És ez elég nagy különbség.
Jogosan merülhet fel bennünk az aggodalom:
#m1-y#Mi történik a klasszikus keresőoptimalizálási munkával, a tartalmakkal és különösen a bevételi modellekkel, ha a felhasználók már nem is kattintanak az oldalunkra?##
Az AI hatása az organikus kattintásokra
Különböző tanulmányok szerint a "zero-click" keresések aránya 2024 végére elérte a 60–76%-ot – ez azt jelenti, hogy a keresések többsége nem eredményez kattintást, mert a választ maga a kereső (vagy az AI-motor) adja meg.
A Google AI Overview bevezetését követően az organikus találatok átkattintási aránya hozzávetőlegesen (CTR) 20–40%-kal esett vissza.
A hírportálok a legnagyobb vesztesek. Például a Business Insider organikus keresési forgalma körülbelül 55%-kal csökkent 2022 áprilisa és 2025 áprilisa között, a Similarweb adatai szerint.
És ami még fontosabb: a trend felerősödni látszik. A SEMRush és más iparági előrejelzések szerint 2026–2028-ra az AI-alapú keresésekből származó forgalom meghaladhatja a klasszikus keresőmotorokból érkezőt.
A generatív keresők forradalma
A klasszikus keresőmotorok mellett ma már egyre több olyan generatív kereső alapú platform működik, amely valós idejű AI-válaszokat generál és forrásokat is idéz. Íme néhány példa ezekre a platformokra:
- Perplexity.ai – élő webes keresés + forráslistázás
- You.com – kérdésalapú kereső, gyakori citációkkal
- Phind.com – fejlesztői fókuszú kereső, technikai tartalmakra optimalizált
- Brave AI Search – AI-összefoglalók hivatkozásokkal
- ChatGPT (web browsing módban) – Bing-alapú valós idejű válaszok, idézett linkekkel
Ugyanakkor a klasszikus keresőmotorok (mint a Google, Bing) is elkezdték integrálni az AI-alapú funkciókat a keresési találatok mellé/mögé, vagyis jelenleg ugyanazon kereső felületen megtaláható mindkét modell.
GEO: rangsor helyett forrás
A klasszikus SEO logikája szerint a cél a top 3 pozíció elérése volt, hogy a felhasználó rákattintson a linkünkre. A GEO azonban teljesen más szemléletet kíván, itt az a siker, ha a tartalmunk idézetként, forrásként jelenik meg az AI által adott válaszokban. Már nem az számít, hogy hányadik helyen jelenünk meg a találati listán, hanem hogy az AI beemeli-e a tartalmunkat saját válaszaiba és hivatkozik-e ránk forrásként.
#m1-y#Az újfajta verseny tehát már nem rangsorért, hanem idézhetőségért folyik.##
Egy jól strukturált, megbízható és kontextusba illeszkedő tartalom nagyobb eséllyel kerül be az AI válaszába akkor is, ha nem szerepel az első oldal tetején. Így az AI által említett „forrás” státusz ma már többet érhet, mint egy klasszikus első helyezés a keresőben.
AI vs. klasszikus keresők, a fő különbségek
Nézzük meg részletesebben a különbségeket!
Ha beírunk egy keresést a Perplexity vagy ChatGPT keresőmezőjébe, akkor nem hagyományos linklistát kapunk, hanem egy összefoglalót arról, hogy mely cégek a legismertebbek, milyen szolgáltatásokat nyújtanak, és gyakran szerepel egy konkrét lista is hivatkozásokkal.
Ha ugyanezt a keresést a Google-ben végezzük el, akkor fizetett hirdetésekkel kezdődik a találati oldal, majd jönnek az organikus találatok – ezek gyakran olyan cégek weboldalai, amelyek jól optimalizálták a saját SEO-stratégiájukat, de nem feltétlenül a legjobb vagy legfrissebb szereplők.
A különbség tehát nemcsak a formátumban, hanem a célban is rejlik. Ez teljesen újfajta versenyt hoz létre az online láthatóság területén.
Nézzük meg ezt néhány konkrét példán!
A GEO célja tehát az, hogy pontos és személyre szabott válaszokat adjon a felhasználói keresésekre.
Például amikor valaki „olcsó horvátországi szállást” keres “közvetlenül a tengerparton”. A mesterséges intelligencia segítségével a rendszer képes felismerni a keresés mögötti szándékot - azaz a megfizethető, de jó elhelyezkedésű szállások iránti igényt.
A háttérben a GEO intelligens algoritmusai nagy mennyiségű adatot elemeznek, hogy olyan találatokat mutassanak, amelyek valóban megfelelnek az elvárásoknak. Esetünkben olyan tengerparti apartmanokat, kempingeket vagy kisebb vendégházakat, amelyek közvetlen vízparti hozzáférést kínálnak, de kedvező áron. Eredményként nemcsak általános linkeket jelenítenek meg, hanem konkrét, célzott ajánlásokat is. A felhasználók ahelyett, hogy hosszasan böngésznék az oldalakat vagy értékeléseket olvasgatnának, gyorsabban megtalálják, amit keresnek.
Ezzel szemben a hagyományos Google-kereső ugyanarra az összetett kulcsszóra, hogy „olcsó horvátországi szállás közvetlenül a tengerparton”, linkek listáját jeleníti meg.
Szállásfoglaló oldalak (mint a Booking.com, Airbnb, Szallas.hu), blogbejegyzések, utazási portálok. Ezek a találatok gyakran túl általánosak, és nem mindig veszik figyelembe a kereső pontos szándékát – például azt, hogy a szállás valóban közvetlenül a tengerparton legyen, és megfizethető legyen.
A felhasználó tehát végigböngészi a különböző oldalakat, manuálisan kiszűri a nem megfelelő találatokat (például drága szállodákat, vagy olyanokat, amelyek nem a parton vannak), egyesével ellenőrzi a térképes elhelyezkedést, fotókat, értékeléseket, árakat.
#m1-p#Nem nehéz belátni, hogy ez a folyamat időigényesebb és kevésbé hatékony.##
Hogyan alakul ez, ha egy szolgáltatásra keresünk rá?
Nézzük meg, ha például egy digitális marketing ügynökséget keresünk Budapesten. Láthatjuk, hogy a generatív kereső itt rögtön konkrét találatokat helyez elénk, és egy összefoglaló ajánlást is megjelenít:
Hogyan alakul ez a “hagyományos” Google keresőben?
Klasszikus keresőmotort alkalmazva hasonló találatokat kapunk: példánkban szinte ugyanazokat a cégeket láthatjuk, amelyeket a Perplexity is listázott:
Innen hiányzik ugyanakkor az összefoglaló annak kapcsán, mivel (nem) foglalkozik az adott cég - helyette általában a weboldalak SEO metaleírását húzza be a keresőmotor.
Mint az a fenti példákból is látszik, inkább elrendezésbeli különbségek vannak tehát, de a konkrét találatok (az ajánlott oldalak) hasonlóak.
Hogyan alakul mindez egy információs jellegű keresésnél?
Harmadik példánk egy olyan keresés lesz, amelyre valamilyen konkrét tudásanyag, információs tartalom lehet a válasz.
#m1-y#Például: “Hogyan kell teleltetni a cserepes gyömbért?##
Lássuk először a generatív kereső válaszait:
Mint látható, a generatív kereső megemlít ugyan forrásokat, ám meglehetősen részletes leírást kapunk ahhoz, hogy megelégedjünk a kereső oldali válasszal.
Íme a Google kereső válasza ugyanarra a konkrét kérdésre:
Ami szembetűnő, hogy a rangsor alapú oldalak linkjei is mások mint a generatív keresőben. A hagyományos rangsor majdnem tetején megjelenik a AI alapú válasz is. Itt elég részletes választ kapok a kérdésemre ahhoz, hogy ne akarjak további információért kattintani.
Mi kell ahhoz, hogy idézett forrássá váljunk az AI keresőkben?
Láthatjuk, hogy az új cél, hogy idézett forrássá válhasson a tartalmunk.
A Perplexity, a Bing Chat és a ChatGPT böngészőalapú verziója által használt forrásszelekciós logika alapján az alábbi fő tényezők emelik be az oldalt az AI által hivatkozott linkek közé:
- Strukturáltság: Az AI modellek előnyben részesítik a világosan tagolt, logikus felépítésű tartalmakat (pl. címsorok, listák, kérdés-válasz formátum, definíciók, táblázatok).
- Szakmai relevancia és aktualitás: Azok az oldalak kerülnek előtérbe, amelyek naprakész információkat tartalmaznak, lehetőleg hiteles szerzői profillal vagy intézményi háttérrel.
- Embedding relevance: Az AI modellek „gondolkodása” nem kulcsszavakra, hanem szövegvektorokra (embeddingekre) épül. Ha a tartalom vektora közel áll a felhasználói kérdéséhez, az esély megnő, hogy idézze.
- Forrás-hálózatba való illeszkedés: A tartalomnak „látszania kell” más, megbízható webhelyek hivatkozásaiban. Ez lehet közvetlen link (pl. Wikipédia, .edu, kormányzati oldal), vagy kontextuális jelenlét.
- Kattinthatósági és UX-faktorok: Azok az oldalak, amelyeken gyors betöltési idő, mobilbarát felület és reklámmentes UX van, jobban szerepelnek az AI választásaiban.
#promobox-newsletter###
Mit jelent az, hogy egy oldal „embedding relevance” szempontból erős?
Itt egy fontos elváráshoz jutottunk el.
A modern AI-modellek nem pusztán kulcsszavakat értelmeznek, hanem a szöveges tartalmakat matematikai térképekké, úgynevezett vektorokká alakítják. Ezeket a vektorokat használják annak meghatározására, hogy két tartalom mennyire „hasonlít” egymásra fogalmilag.
Ha egy tartalom „magas embedding relevance”-szel rendelkezik, az azt jelenti, hogy az adott szöveg közeli kapcsolatban áll a felhasználó kérdésének fogalmi szerkezetével. Az AI számára ez a tartalom „természetes választásként” jelenik meg, amikor egy adott kérdésre válaszol.
Más szóval. minél jobban strukturált, világos, szakmailag pontos és kontextusba helyezhető a szöveg, annál nagyobb az esélye, hogy az AI modell „idézhetőnek” tartja – még akkor is, ha nem ez a legmagasabban rangsorolt oldal a keresőben.
Hogyan tudjuk mérni, hogy megjelenünk-e az AI keresőkben?
A legnagyobb hiányosság jelenleg az, hogy nincs „AI Search Console”.
De több módszer is rendelkezésre áll az indirekt méréshez, habár ezek egyelőre még csak kevéssé pontos méréseket tesznek lehetővé:
- Perplexity.ai manuális ellenőrzés: nézzük meg, forrásként idéz-e.
- Google Search Console CTR-jelek: nő a megjelenés, de csökken a kattintás → valószínű AI Overview jelenlét.
- Referral elemzés (GA4, Cloudflare, szerverlog): chat.openai.com, perplexity.ai és hasonló források.
- Egyedi linkparaméterek: pl. ?ref=ai, amit csak AI-forrásokban használunk.
- Mention monitoring: Google Alerts, Visualping, BrandMentions segíthet észlelni, ha megemlítettek.
A hirdetések és az organikus forgalom jövője
Marketing szakemberként joggal aggódunk: ha az AI elveszi a forgalmat, akkor a hirdetések is eltűnnek? Részben igen, de aggodalomra semmi ok, mert a kép ennél árnyaltabb.
Aki fizet, az meg fog jelenni a jövőben is, csak abban lesz némi változás, hogy kinek fizetünk.
Az AI-alapú keresők felületein az AdSense-jellegű hirdetéseket fokozatosan új formátumok váltják fel. A Google AI Overview már teszteli a szponzorált válaszokat, a Perplexity.ai és más AI-keresők is integrálni kezdik a tartalomba ágyazott ajánlásokat. Elegáns megoldásként ezek a reklámformák a válasz szerves részét képezik, így a felhasználók már nem külön reklámként látják őket, hanem ajánlott megoldásként.
#m1-y#Az organikus forgalmat vélhetően jobban meg fogja tépázni a változás.##
Ahogyan a fenti példákon is láthattuk, az információs jellegű kereséseknél egyre ritkább lesz, hogy a felhasználó valóban átkattint egy weboldalra, hiszen az AI maga adja meg a részletes választ, minek töltenénk a szükségesnél több időt a kutatással? Ráadásul ezek mellé megjelennek majd az új típusú, kontextusos hirdetések is.
Felmerül a kérdés, hogy az eddiginél még nagyobb gonddal összeállított GEO kívánalmainak megfelelő tartalmaink végül is kinek fognak hasznot hajtani? Hiszen oldalunk linkje legjobb esetben is csak idézett forrásként szerénykedhet valahol az generatív kereső által bravúrosan megválaszolt kérdés alatt. A babérokat viszont már más fogja learatni.
Ezzel szemben a termék- vagy szolgáltatás jellegű keresés esetében továbbra is marad a lehetőség a kattintásra és konverzióra. A döntéshez szükség lesz egy konkrét ajánlat részleteire, például, hogy szabad-e a keresett apartman amikor nyaralni megyünk, vagy egy szolgáltatás esetében például hogy melyik platformon és mekkora budzséből érné meg hirdetni. Ezeket a válaszokat már csak a kínálati oldalról fogjuk megkapni.
Nem jó hír a tartalomgyártóknak, azonban úgy tűnik, hogy az információs tartalmak forgalma csökkenni fog. Ugyanakkor a tranzakciós célú keresésekre specializálódott oldalak továbbra is versenyben maradhatnak, csak már nem a találati listák élén, hanem az AI válaszain belüli javasolt opcióként.
Minden egymásra épül: a tartalom mint hitelességi faktor
Bár sokan joggal gondolják úgy, hogy az információs tartalmaknak leáldozott, én úgy vélem, hogy ennek még komoly stratégiai szerepe lehet – csak épp más célt szolgálhat. Nem feltétlenül a közvetlen organikus kattintások megszerzése miatt lehet értékes, hanem mert a generatív keresők vélhetően hajlamosak hitelesebb forrásként kezelni azokat az oldalakat, amelyek nemcsak termékeket, vagy szolgáltatást kínálnak, hanem érdemi, releváns, jól strukturált szakmai tartalmat is publikálnak.
Még ha az információs kereséseknél a választ már maga a generatív kereső szolgáltatja, az adott terméket vagy szolgáltatást érintő kereséseknél továbbra is szükséges lesz a weboldalak meglátogatása. Az ajánlásoknál azok az oldalak kerülhetnek előnybe, amelyek mögött valós szakértelem, átgondolt tartalomstratégia és megbízható webes jelenlét áll. A jól felépített szakmai tartalom tehát itt már nem feltétlenül látogatót vonz, hanem tekintélyt és algoritmikus bizalmat is épít, így más típusú keresésekben éppúgy konverzióhoz vezethet.
A keresés jövője feltételezhetően már nem a linkek között dől el, hanem a válaszok mélyén.
Aki ma még csak a klasszikus rangsorra fókuszál, könnyen lemaradhat az újfajta láthatóságért folytatott versenyben. A GEO remélhetőleg nem váltja le teljesen a SEO-t , de átalakítja a lehetőségeket és a célokat. Érdemes tehát most átgondolni, hogy az oldalunk milyen szerepet játszhat az AI által vezérelt keresésekben.
#promobox-szolg-seo# Kíváncsi vagy, hogyan teheted láthatóvá oldaladat az új generációs keresőkben is? Kérj személyre szabott konzultációt! Beszélgessünk a lehetőségekről! ##
-min.png)
%20(1)-min.jpg)
